Szeretnék kicsit tágabb horizontról közelíteni Peter Lindbergh a szakma és a publikum által méltán nagyra tartott fotográfiai életművéhez. Nyitott kérdés – akármelyik műfajban – hogy a tehetség, és nyomában a kiemelkedő alkotói pálya veleszületett adomány vagy inkább a tanulmányok szociális karakterű következménye. Ez utóbbihoz – a „sors ajándékaként” – 20. századi históriánk hozzáteszi a kényszerű menekülés/emigráció, a menedékben szabadon választott iskola, az ezzel együtt járó sűrűn változó alkotóbázisok termékeny tapasztalatait.

Peter Lindberghnek ez utóbbiakból is jutott. Az egykor virágzó lengyel nyomda- és textilipari várost, Lesznó/Lissát 1939-ben a németek annektálták. A család a háború utolsó időszakában 1944-ben az újszüleöttel nyugatra menekült. Eredeti nevén Peter Brodbeck Duisburgban a gazdasági csoda diktálta kirakatrendező szakmát csodálta, évekig ezt a művelte. 1962-től a berlini Akadémián, majd a Krefeld Művészeti Főiskoláján festőnek tanult. Közben a példakép Van Gogh nyomán élt Arles-ban és Marokkóba is elutazott. 1969-ben lesz önálló kiállítása.

Végül azonban a konceptuális művészet egyre erősödő irányai helyett mégis a közvetlen emberi témák érdekelték jobban. Elkezdett fotózni. 1973-tól már saját reklámfotó-stúdiót nyitott. 1978-ban pedig Stern magazinnál robbant be a divatfotózás világába. Majd Párizsba ment: pózokat kerülő, a modellel kiépített baráti kapcsolatait tükröző képeket publikált. 1990-ben, a British Vogue öt világhírű modellel – Naomi Campbell, Linda Evangelista, Tatjana Patitz, Christy Turlington, Cindy Crawford – készült címlapja korszaknyitó lett. A modellel kialakított metódust és empátiát érzékeltető fotográfiái adják a kiállítás gerincét. Hasonlóan közvetlen hangú – táncművészekről készült – fotókkal tiszteleg Gyagilev, Martha Graham, Pina Bausch vagy Josephine Baker életműve előtt.

Több vezető magazinnál, saját arculatot mutató divatmárkánál komoly bizalmat élvezett, befogadták személyes projektjeit is. Ki kell emeljem itt David Bowie, Tina Turner és Madonna portréit. Ők nem kis részben éppen a nagy magazinok fotói által is váltak ikonná. Barátja volt Wim Wenders is, akinek filmje, a Berlin felett az ég az egyik legszebb most kiállított Lindbergh-fotót ihlette. Ezt az összetett hatást magunk is tesztelhetjük Peter Lindberghnek - többek között - Adrian Brodyról vagy Brad Pitről készült, most a Műcsarnokban látható portréin.

Címkép: "Adrian Brody, Kalifornia / California, 2002  inkjet print Baryta papíron / inkjet print on Baryta paper  © Peter LINDBERGH © Peter LINDBERGH Foundation”