Portré
Varga Mátyás
díszlettervező
Életrajz
díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus
1910. december 1. Budapest- 2002. október 28. Szeged
Díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus. Tanulmányait az Ipar- és Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1930-33-ban a Szegedi Városi Színházban díszlettervező és díszletfestő. 1935-ben Dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol vezető szcenikus és díszlettervező volt. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tervezője.1944-1980 között a Nemzeti Színház tervezőművésze. 1936-tól 1939-ig, majd 1959-től a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezője, vezető szcenikusa. 1952-56-ban az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanszékvezető. 1955-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig újból a budapesti Nemzeti Színház legtöbbet foglalkoztatott díszlettervezője volt. 1987-ben Szegeden megnyitotta a Színháztörténeti Kiállítóházát.
Mintegy ezer díszletet tervezett színházi előadásokhoz, filmekhez és tévéjátékokhoz.
1910. december 1. Budapest- 2002. október 28. Szeged
Díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus. Tanulmányait az Ipar- és Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1930-33-ban a Szegedi Városi Színházban díszlettervező és díszletfestő. 1935-ben Dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol vezető szcenikus és díszlettervező volt. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tervezője.1944-1980 között a Nemzeti Színház tervezőművésze. 1936-tól 1939-ig, majd 1959-től a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezője, vezető szcenikusa. 1952-56-ban az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanszékvezető. 1955-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig újból a budapesti Nemzeti Színház legtöbbet foglalkoztatott díszlettervezője volt. 1987-ben Szegeden megnyitotta a Színháztörténeti Kiállítóházát.
Mintegy ezer díszletet tervezett színházi előadásokhoz, filmekhez és tévéjátékokhoz.

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írták
Olasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György -
Interjúk
A színházban emberi mondatokat mondanak, és azok hatnak ...
„Amikor nem érzem a színházban, hogy mit akar tőlem az előadás, hogy mi felé akar terelni, akkor én elhagyatott leszek és magányos.” – beszélgetés Csiszár Imrével Gyulay Eszter