Shakespeare e legsötétebb tragédiájának cselekménye gyors és drámai, s folyamán Macbeth, hatalomra törésében, mind bűnösebb bonyodalmak kényszerpályájára kerül. A királygyilkosság éjszakájának baljós jelei érzékeltetik, hogy a világ természetes rendje nemcsak egy bűnös emberpár tudatában-lelkében borul fel, hanem kozmikus dimenziókban is; a bitorolt trón bizonytalansága egyrészt további gaztetthez, másrészt Macbeth lelkiállapotának szétzilálódásához vezet… A tragédia komorságát sajátos módon fokozza, hogy mindvégig tragikus irónia érvényesül benne. Már a boszorkányoknak a cselekményt elindító jóslatában megmutatkozik, amennyiben részigazságokat tartalmaz…Mivel a jóslat első fele beválik, Macbeth arra a téves következtetésre jut, hogy a másik is szükségszerű és tennie kell érte. De a jóslatok kétértelműek is és hamis bizonyosságba ringatnak. A boszorkányok ígéretei beteljesülnek, csak éppen nem úgy, ahogy Macbeth érti, ahogy értenie kell őket, hanem általa nem is sejthető értelemben.