Mi egy koncerttel készültünk.

Elektra az a gitárhúr, amit mindannyian megpengettünk életeink során.

Elektra az a hang, amelyet sokszor elnyelt belső lényünk.

Elektra nem más, mint visszafojtott tenni akarásunk, tehetetlen pillantásunk a villamosból a zöld park felé.

Elektra saját tehetetlenségünk mantrája.

Elektra az a fény, mely bizonyos órában besüt, bizonyos virágillattal árasztott templomok ablakán.

Elektra az a séta egy vasúton át, melyen félsz füles nélkül a füledben átkelni.

Elektra kopogtatás a szomszédba, csak az ajtót saját életed nyitja ki, és nem tudod beengednek-e.

Elektra az a meditációs applikációd, melyre előfizettél, de sosem nyitottad ki.

Elektra a meleg ágyad, amely mellett nagymamáddal tanultál imádkozni.

Elektra a szél ütközése a motor sisakodnak egy repcemező mellett áthaladó autópályán.

Elektra csend, melyből a tekintet halkan énekelni kezd.

Botond Nagy, az előadás rendezője