Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Színházak

    Kőszegi Várszínház

    • Előadások
    • Galériák
    • Hírek
    • Írások
    • Műsor
    • Épület
    • Igazgatóság
    • Történet
    • 2019. augusztus
    • 2019. július
    • 2019. június
    • 2019. május
    • 2018. augusztus
    • 2018. július
    • 2018. június
    • 2017. július
    • 2017. június
    • 2015. augusztus
    • 2015. július
    • 2015. június
    • 2014. július
    • 2014. június
    • 2013. augusztus
    • 2013. július
    • 2013. június
    • 2012. július
    • 2012. június
    • 2010. június
    • 2008. augusztus
    • 2008. július
    • 2008. június
    • 2004. augusztus
    • 2004. július
    • 2004. június

    Ivan Zajc: Zrínyi - operaeposz

    2008. június 28., szombat 20:30 – Jurisics vár
    a szigeti hőst Zrínyi Miklós néven ismerik, s a magyar rög önfeláldozó védelmezőjeként tartják számon; a magyar történelem nagy alakjaként, olyan héroszként, kinek hírét méltó módon csakis hőseposz zengheti.

    Június 28.       Jurisics vár        2.500.-

     Ivan Zajc: Zrínyi
    horvát történelmi operaeposz

    Főhősének az opera címét adó neve - Nikola Subic Zrinsky - ebben a formában ismeretlenül cseng a magyar nézőnek. A maga idején ismert nagyúr alakja 1566-ban, a török időkben került a történelem fényszórójának sugárkévéjébe. Zrinsky hadvezér kicsiny várában egy egész hónapon át ellenállt a Bécs ellen törő II. Szulejmán elsöprő túlerejének, s midőn mindent elveszettnek látott, embereinek maradékával kirohant a várból a mártírhalál elé. A várat, melyben, mint az opera kissé naiv, inkább lírai, mint heroikus előadásából megtudjuk, Zrinsky oly mindenre elszántan védte a horvát rögöt, Szigetnek hívták. Arra nem utal az opera, hogy az erősség a történelmi horvát határtól távol, magyar területen feküdt, és csodák csodája, magyar területen maradt az 1. világháború után is. Sem arra, hogy a Drávától északra a szigeti hőst Zrínyi Miklós néven ismerik, s a magyar rög önfeláldozó védelmezőjeként tartják számon; a magyar történelem nagy alakjaként, olyan héroszként, kinek hírét méltó módon csakis hőseposz zengheti.

    Az operai történés középpontjában az 1566-os Szigetvári Csata körüli események állnak. A szerelmi szál romantikus elképzelés,de a többi  esemény hitelesnek mondható.A horvát bán Zrínyi Miklós,akit mi magyarok Szigetvári Hősként tisztelünk,kis csapatával védi a magyarországi  Szigetvár erődítményét. Az óriási túlerőben lévő török csapatokat II.Szulejmán török császár vezeti. Mikor a védők látják,helyzetük reménytelen,a bán vezetésével,végső
    erejükkel kitörnek a várból. Ezt a" kirohanást" csak kevesen élték túl! II.Szulejmán azonban még hamarabb meghalt,s így nem érhette meg  győzelmüket és nagy álma,Bécs elfoglalása sem teljesült:

    A Zrínyi Miklós opera témáját tekintve szorosan kapcsolódik a Kőszegi  Hős Jurisics Miklós személyéhez,hiszen az ellenség közös volt és a két  történelmi személy jó kapcsolatban is volt egymással.
    Ezért választotta egy nemzetközi /osztrák,magyar és horvát/ művészekből álló csoport pont ezt a darabot a Kőszegi Nyári Játékokon való bemutatkozásához. Már többször adták elő nagy sikerrel Sopronban, Eisenstadtban és  Nebersdorban is zongorakisérettel.

    Ezúttal azonban, Vlado Kranjcevic prof./ Zágrábi Operaház/  vezényletével,zenekari kisérettel szólal meg a mű.
    A zenekar tagjai soproni ,osztrák és szombathelyi művészek.

    A szólisták: Zrínyi:  Alen Rusko / Zágrábi Operaház/
                      II. Szulejmán:  Altorjay Tamás / Szegedi Operaház/
                      Juranics:  Börcsök Bálint/ Budapest/
                      Levi: Neven Valent/ Zágráb/
                      Eva: Tas Ildikó/ Magyar Állami Operaház/
                      Jelena: Altorjay Kinga/ Sopron/

    "Nikola Subic Zrinjski" Férfikórus

    Ivan Zajc/
    1832-1914/a szerző: a milánói konzervatórium növendékeként tanult zenét híres mesterektől/1850-1855/. Már hallgatóként is díjakat nyert pl.első díj a La Tirolese c.
    operájáért/1855/. Családi okok miatt a Teatro Alla Scala karmesteri pálcáját  visszautasította,és Rijekába ment,ahol karmesterként,kocertmesterként és  zeneszerzőként tevékenykedett.
    1862-ben Bécsbe költözött és első operettjével/ Csapat a Fedélzeten  /1863/,átütő sikert aratott. Befolyásos horvát személyek/ Strossmayer Püspök/ rábeszélésére1870-ben  Zágrábba költözött,hogy ott a zenei életet fellendítse. A Horvát Nemzeti Operaház igazgatójaként működött nyugdíjjazásáig. A horvát zenei élet megbecsült és nagyon sikeres személyiségeként halt  meg 1914.-ben.

    Színház-választó

    Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
    • budapesti
    • vidéki
    • nyári
    • határon túli
    • külföldi
    • nemzetiségi
    • fesztivál
    • intézmény
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs
    • a
    • á
    • b
    • c
    • cs
    • d
    • e
    • é
    • f
    • g
    • gy
    • h
    • i
    • í
    • j
    • k
    • l
    • m
    • n
    • ny
    • o
    • ó
    • ö
    • ő
    • p
    • q
    • r
    • s
    • sz
    • t
    • ty
    • u
    • ú
    • ü
    • ű
    • v
    • w
    • x
    • y
    • z
    • zs

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2025. - THEATER Online - theater.hu