Színházak
Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Stúdió Színháza
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
Szilágyi László - Eisemann MihályÉn és a kisöcsém
Zenés vígjáték két részben
- Kelemen FélixtápszergyárosMihály Alpár Szilárd
- Kelemen Katóa lányaKiss Bora
- Andersen VillytápszergyárosKónya-Ütő Bence
- Vadász Fricigyors-és gépíróA. Kiss Andrea
- Dr. SasmagánnyomozóHorváth Gyula Antal
- Dr. VasmagánnyomozóVass Csaba
- Zolestyáka komornájukMoşu Norbert-László
- PiroskaBekő Fóri Zenkő
- BözsiKelemen Félix titkárnőjeDerzsi Tímea
- VégrehajtóBarabási Tivadar e.h.
- PincérBarabási Tivadar e.h.
- GörlBalog Dóra e.h.Kiskamoni-Szalay Lilla e.h.Czikó Juliánna e.h.Ritziu Ilka Krisztina e.h.
A zenekar tagjai:
András Emőke, Ila Gábor, Kiss Lajos, Kozsik Szabolcs – a Zenepedagógia Szak hallgatói
- rendezőParászka Miklós
- osztályvezető tanárdr. Killár Kovács Katalin
- díszlettervezőLászló Ildikó
- jelmeztervezőLászló Ildikó
- zenei vezetőCsíky Csaba
- koreográfusLuca Kinga
- dramaturgNagy Júlia e.h.
- asszisztensNagy Júlia e.h.
- rendezőasszisztensKányádi Szilárd e.h.
Szilágyi László (1898-1942) szövegkönyvíró verseket, kabarétréfákat, novellákat, és egyfelvonásosokat írt, könnyed hangvételű írásait a kabarék is szívesen tűzték műsorra, azonban igazán híressé operettlibrettói tették. Együtműködésük Eisemann Mihály zeneszerzővel (1898-1968), a magyar operett egyik szülőatyjával 1929-ben kezdődőtt, amikor megírták első operettjüket, a Miss Amerikát. További közös munkájából születettek többek között az Egy csók és más semmi, az Alvinczi huszárok, a Meseáruház, az Ezüsmenyasszony című népszerű operettek. Ezenkívül a szerzőpárosnak olyan slágereket köszönhetünk, mint a Negyvenhatos sárga villamoson, a János legyen fenn a János hegyen, a Köszönöm, hogy imádott, a Pá, kis aranyom.
A szerzőpáros sikeres, éveken át tartó közös karrierjének titka, hogy Szilágyi László mint a színpadi hatások kiváló ismerője írta a szövegkönyveket, Eisemann pedig azoknak a komponistáknak az élvonalához tartozott, akik a bécsi operettet naggyá és pestivé tették, és meghonosították Magyországon a modern, dzsesszes hangzást.
Az Én és a kisöcsém című zenés vígjáték ősbemutatójára 1934-ben került sor a Fővárosi Operettszínházban. A történet Budapestről indul, Velencében zajlik, és újra Pesten ér véget. Egy vezérigazgató gazdag férjet szemel ki lányának, aki azonban az alváson kívül semmi másra nem kapható, de amint megismeri a dán milliomos fiatalembert, azonnal felébred. Csakhogy a szerelem nem esik az ölébe, ezért álruhát ölt, és vele utazik Velencébe. Az apja viszont detektíveket küld utána, akik beleszeretnek lánya barátnőjébe, az igazgató tehát kénytelen hazahozni a lányokat, de ezzel még nem ér véget az utazás...
A szerzőpáros sikeres, éveken át tartó közös karrierjének titka, hogy Szilágyi László mint a színpadi hatások kiváló ismerője írta a szövegkönyveket, Eisemann pedig azoknak a komponistáknak az élvonalához tartozott, akik a bécsi operettet naggyá és pestivé tették, és meghonosították Magyországon a modern, dzsesszes hangzást.
Az Én és a kisöcsém című zenés vígjáték ősbemutatójára 1934-ben került sor a Fővárosi Operettszínházban. A történet Budapestről indul, Velencében zajlik, és újra Pesten ér véget. Egy vezérigazgató gazdag férjet szemel ki lányának, aki azonban az alváson kívül semmi másra nem kapható, de amint megismeri a dán milliomos fiatalembert, azonnal felébred. Csakhogy a szerelem nem esik az ölébe, ezért álruhát ölt, és vele utazik Velencébe. Az apja viszont detektíveket küld utána, akik beleszeretnek lánya barátnőjébe, az igazgató tehát kénytelen hazahozni a lányokat, de ezzel még nem ér véget az utazás...
2010. 03. 07.
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!