„Nehéz a sorsa szegény árvának

Ritka a vígság, sűrű a bánat.

Nincsen szülője, nincs nagymamája.

Csak igazgatója, állami gyámja.

Az török hordák megveretének,

De nem mi vertük, hanem a Német.

Mégiscsak bíztunk a szép jövőben,

Ezerhatszázban, s kilencvenötben.”