WebSzínház Shakespeare/37

A WebSzínház évada 37 vállalkozás, 12 epizód, 12 újraértelmezett dráma, 13 író, 47 szerep, 45 színész, 12 helyszín, 1 évad, 1 snitt – Shakespeare újjászületett az online színház világában.
Első évadának végéhez ért a WebSzínház Shakespeare/37 című online sorozata, amely új kontextusba helyezi Shakespeare drámáit, egyedi módon ültetve át őket a mai korba. Tizenhárom ismert magyar dráma- és prózaíró, illetve költő írt húszperces etűdöket a reneszánsz mester egy-egy művéből kiindulva. A címében szereplő 37 vállalás a második évadban folytatódik. A sorozatot egy virtuális társulat hozta létre, amelyben a magyar kulturális élet jeles alkotói vesznek részt. Az első évad Nádasdy Ádám II. Richárd átiratával zárult, az írói paletta széles spektrumon mozgott; a Kovács ikrektől kezdve Tasnádi Istvánon át egészen Kemény Zsófiig vonultatott fel alkotókat. A színészek között szerepelt hosszú szünet után itthon Oroszlán Szonja, az osztrák Burgtheaterben játszó Láng Annamária, az Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről c. filmből ismert Borbély Alexandra, vagy a Jászai-Mari díjas Rába Roland és László Zsolt. A sorozat virtuális társulatát a két alkotó fogta össze; Meister Natália Nóra operatőr és Magács László rendező, producer. Az első évad epizódjai visszanézhetők a www.webszinhaz.com műsortárában.
A szériában az írói előszó által „in medias res”, egyből a dráma kiemelt jelenetében találja magát a néző, nyakig merülve az adott színdarab központi konfliktusába. Minden epizód középpontjában egy-egy karakter vagy kulcsjelenet áll: egy általános érvényű morális dilemma. A kiemelt jeleneteket feldolgozó epizódok átlagosan 20 percesek, ezáltal egy sűrített, érzelmileg felfokozott benyomást kapunk a világirodalom egy-egy klasszikus művéből. Az etűdök egysnittes technikával készültek, és ezzel a dokumentarista hatásuk miatt még közelebbi pozícióba helyezik a nézőt a szereplőkhöz: olyan érzése támad a szemlélőnek, mintha valós időben követné a történetet. Így kísérelték meg az alkotók a szerteágazó, bonyolult Shakespeare-drámákat olyan sűrített, a mai kor fogyasztási szokásaihoz illeszkedő formába önteni, ami tömörsége ellenére magában hordozza az klasszikus alkotások esszenciáját.