Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven „szép üzlet"-et vagy még inkább „jó üzlet"-et jelent, XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor a sikeres üzletembert lovagi rangra emelte. Beaumarchais már ezen a néven kezdett színdarabokat is írni, hogy azután, már híres íróként hajóskereskedő, fegyvercsempész, egy időre pedig, még kém is legyen.
Első vígjátéka, az A Sevilla-i borbély (1755.) után kilenc évvel írta a Figaro házasságát (1784.), amelyben folytatta az első darab hőseinek történetét. Almaviva gróf és felesége, az egykori polgárlány, Rosina, és természetesen a furfangos és szabad szájú Figaro kalandjai, magánéletük viharai közepette ábrázolták a kort.

Beaumarchais örökifjú, 230 éves vígjátéka az újra ifjú Vidám Színpad első igazán saját bemutatója. a színház új társulata, Magyar Attila címszereplésével - a főbb szerepekben Borbás Gabi, Létay Dóra, Varga Zoltán, Gidró Kati, Schlanger András, Simon Kornél, Verebély Iván, Kárász Zénó -, a darabot nyáron, Keszthelyen már nagy sikerrel bemutatta. Az egy őrült nap fordulatait elmesélő történetben, az „erkölcs nélkül nem megy”, keserű-komoly orvosságát, kétórás nevetés ostyájában kapjuk.
Rózsa István Palladio Teatro Olimpicoját idéző díszlete és Rátkai Erzsi gyönyörű jelmezei gondoskodnak a látvány élvezetéről, az előadást Puskás Tamás rendezte.