Portré

H. Faragó Edit

színész rendező

Életrajz

1963. november 4-én született, Temerinben. Középiskolai tanulmányait Karlócán végezte, a Gimnázium kulturológia szakán. Az Újvidéki Színművészeti Akadémia befejezése után 1987-től az Újvidéki Színház társulatának tagja.

Játszott a Szabadkai Népszínházban, a Kruseváci Színházban, és a zágrábi Coccolemocco Színházban.

Filmek:
Erdős Pál: Gondviselés
Vicsek Károly: Szikkadó földek
Milan Belegišanin: Najlepše pevaju zablude
Tolnai Szabolcs: Arccal a földnek

 

Díjak:

1991: VAJDASÁGI SZINHÁZAK TALÁLKOZÓJA – Színészdíjat kapott Marie szerepének megformálásáért (Büchner: Woyzeck, r. Tompa Gábor)

2006: Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiválja, Kisvárda, Színészdíjat kapott Maggie szerepének megformálásáért (Brian Friel: Pogánytánc, r. László Sándor)

2007: Pataki gyűrű-díj Akulina szerepének alakításáért (Gorkij: Kicsik és polgárok, r. Verebes István)

2008:Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválja
Egyéni közönségdíj: a Kicsik és polgárok, valamint a Bernarda Alba háza című előadásokban nyújtott kiváló alakításáéért

2009/10: Az évad legjobb női epizódszereplője a közönség szavazatai alapján

H. Faragó Edit

Képsorozatok

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
  • Interjúk

    Az semmi – ezt hallgasd meg!

    Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
    Rojkó Annamária
  • Interjúk

    „Mindig továbbléptem, amikor már nem értek új impulzusok”

    Tímár Éva Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésszel budai otthonában színészi hivatásáról, legkedvesebb szerepeiről és pályatársairól beszélgettünk.
    Rojkó Annamária
  • Interjúk

    „Köszönöm, drága jó istenem, hogy ez ma sikerült.”

    Blaskó Péter gondolatai az átváltozásról, a függöny mögötti titokról – a színházi alkotás képessége egy olyan fajta tálentum, amit az ember a jóistentől kapott és vele született. És azzal úgy kell sáfárkodnia, hogy kiteljesedjen benne és ez a kiteljesedés a mindenkori nézőknek örömet okozzon.
    Kozma András

Bemutatók képekben