Portré
Koltai János
színész
díszlettervező
rendező
író
Életrajz
Tanulmányok: Képzőműv. Főisk., 1955–59, Színház- és Filmműv. Főisk., 1959–63.
Életút: Díszletfestő és szigetelő segédmunkás, a BBS tagja, kisfilmeket készített a Budapest Filmstúdióban (Amikor még boldog voltam, Ugróiskola, Pici, Theatrum Hungaricum), díszleteket vidéki és bp.-i színházakban, 1963–65 a szegedi Nemzeti Színház, 1965– a Madách Színház tagja, írt egy színdarabot is: Albert Schweitzer. Jászai Mari-díj (1976).
Főbb szerepei: Énekes (Brecht: A kaukázusi krétakör), Willie (Beckett: Ó, azok a szép napok!), Favágó (Kuroszava–Müller: A vihar kapujában), Klascs (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Tanító (Bródy: A tanítónő), Sándor, Károly (Hubay–Ránki–Vas: Egy szerelem három éjszakája), Kancellár (Schiller: Ármány és szerelem), Seneca (Hubay: Néró), Szapolyai János (Szomory: II. Lajos), Tibor (Illyés: Sorsválasztók), Én, Bertolt Brecht, Trigorin (Csehov: Sirály), Szaljonij (Csehov: Három nővér), Firsz (Csehov: Cseresnyéskert), Don Quijote (Leigh–Wasserman: La Mancha lovagja), Lucky (Beckett: Godot-ra várva), Koltai: Albert Schweitzer, Besszemenov (Gorkij: Kispolgárok), Goldmark doktor, Széchenyi (Németh: Széchenyi), Szophoklész: Oidipusz, Bond: Lear, Báró Mihajlo von Waronigg (Krleľa: Terézvári garnizon), Gáspár (Tolcsvay–Müller–Müller: Mária evangéliuma), Gloucester (Shakespeare: Lear király), Kritikus (Molnár: A testőr), Tom Wilson (Miller: Hegyi út), II. József (Shaffer: Amadeus), Talbot gróf (Schiller: Stuart Mária), Pirard abbé (Stendhal: Vörös és fekete), Lajos király (Anouilh: Becket), Matthew A. Markinson (Sorkin: Becsületbeli ügy), Wilhelm Furtwängler (Harwood: A karmester), Metternich (Rostand: A sasfiók), Vizy (Kosztolányi–Tasnádi: Édes Anna), John Challee (Wouk: Zendülés a Caine hajón),
filmen: Két félidő a pokolban (1961), Elveszett paradicsom (1962), Oldás és kötés (1963), Pacsirta (1964), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Tízezer nap (1965), Utószezon (1966), Hideg napok (1966), Hogy szaladnak a fák (1966), Egy szerelem három éjszakája (1967), Falak (1967), Keresztelő (1967), A völgy (1967), Csend és kiáltás (1968), A hamis Izabella (1968), Ítélet (1970 magy.–csehszlovák–román), Égi bárány (1971), Még kér a nép (1971), Romantika (1972), Bekötött szemmel (1974), Magyarok (1977), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), Julianus barát (1991), Valamicske a banditák lelkéből (1995),
tv-ben: Piros kenyér, Kártyások, Közjáték Vichyben, Párbaj, A csodálatos vargáné, Sarusok, Teréz, II. József, Papucshős, Eklézsia-megkövetés, Galilei, Szomszédok. 1990 Székesfehérvárott festményeiből kiállítást rendez.
Hobbi: Abraham Lincoln, Károlyi Mihály, Einstein, Szent-Györgyi Albert, Hamvas Béla, Albert Schweitzer.
Életút: Díszletfestő és szigetelő segédmunkás, a BBS tagja, kisfilmeket készített a Budapest Filmstúdióban (Amikor még boldog voltam, Ugróiskola, Pici, Theatrum Hungaricum), díszleteket vidéki és bp.-i színházakban, 1963–65 a szegedi Nemzeti Színház, 1965– a Madách Színház tagja, írt egy színdarabot is: Albert Schweitzer. Jászai Mari-díj (1976).
Főbb szerepei: Énekes (Brecht: A kaukázusi krétakör), Willie (Beckett: Ó, azok a szép napok!), Favágó (Kuroszava–Müller: A vihar kapujában), Klascs (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Tanító (Bródy: A tanítónő), Sándor, Károly (Hubay–Ránki–Vas: Egy szerelem három éjszakája), Kancellár (Schiller: Ármány és szerelem), Seneca (Hubay: Néró), Szapolyai János (Szomory: II. Lajos), Tibor (Illyés: Sorsválasztók), Én, Bertolt Brecht, Trigorin (Csehov: Sirály), Szaljonij (Csehov: Három nővér), Firsz (Csehov: Cseresnyéskert), Don Quijote (Leigh–Wasserman: La Mancha lovagja), Lucky (Beckett: Godot-ra várva), Koltai: Albert Schweitzer, Besszemenov (Gorkij: Kispolgárok), Goldmark doktor, Széchenyi (Németh: Széchenyi), Szophoklész: Oidipusz, Bond: Lear, Báró Mihajlo von Waronigg (Krleľa: Terézvári garnizon), Gáspár (Tolcsvay–Müller–Müller: Mária evangéliuma), Gloucester (Shakespeare: Lear király), Kritikus (Molnár: A testőr), Tom Wilson (Miller: Hegyi út), II. József (Shaffer: Amadeus), Talbot gróf (Schiller: Stuart Mária), Pirard abbé (Stendhal: Vörös és fekete), Lajos király (Anouilh: Becket), Matthew A. Markinson (Sorkin: Becsületbeli ügy), Wilhelm Furtwängler (Harwood: A karmester), Metternich (Rostand: A sasfiók), Vizy (Kosztolányi–Tasnádi: Édes Anna), John Challee (Wouk: Zendülés a Caine hajón),
filmen: Két félidő a pokolban (1961), Elveszett paradicsom (1962), Oldás és kötés (1963), Pacsirta (1964), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Tízezer nap (1965), Utószezon (1966), Hideg napok (1966), Hogy szaladnak a fák (1966), Egy szerelem három éjszakája (1967), Falak (1967), Keresztelő (1967), A völgy (1967), Csend és kiáltás (1968), A hamis Izabella (1968), Ítélet (1970 magy.–csehszlovák–román), Égi bárány (1971), Még kér a nép (1971), Romantika (1972), Bekötött szemmel (1974), Magyarok (1977), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), Julianus barát (1991), Valamicske a banditák lelkéből (1995),
tv-ben: Piros kenyér, Kártyások, Közjáték Vichyben, Párbaj, A csodálatos vargáné, Sarusok, Teréz, II. József, Papucshős, Eklézsia-megkövetés, Galilei, Szomszédok. 1990 Székesfehérvárott festményeiből kiállítást rendez.
Hobbi: Abraham Lincoln, Károlyi Mihály, Einstein, Szent-Györgyi Albert, Hamvas Béla, Albert Schweitzer.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkAz semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írtákPeter Lindbergh – Budapest Fotó Fesztivál
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg. Szegő György -
Művészek írtákOlasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György
