Portré
Maros Gábor
színész
Életrajz
Tanulmányok: Bartók Béla Zeneműv. Szakisk., Színház- és Filmműv. Főisk., 1967-71.
Életút: 1971-73, 1976-81 az Operettszínház, 1973-76 a József Attila Színház, 1981-88 az Operaház, 1988-89 a kecskeméti Katona József Színház, 1989 a debreceni Csokonai Színház tagja, majd szabadúszó, 1995 99 a soproni Petőfi Színház tagja. 1982 a Theater an der Wienben, majd Münchenben, Zürichben, Klagenfurtban, Amszterdamban, Sydneyben, New Yorkban, Jeruzsálemben lép fel.
Főbb szerepei: Sancho Panza (Leigh Wasserman: La Mancha lovagja), Szigligeti: Liliomfi, Mótel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Eben Cabot (O'Neill: Vágy a szilfák alatt), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Kacsóh: János vitéz, Konferanszié (Kander Ebb: Kabaré), Edvin, Bóni (Kálmán: Csárdáskirálynő), Alfréd, Orlovszky (Strauss: A denevér), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Franz (Offenbach: Hoffmann meséi), Sporting Life (Gershwin: Porgy és Bess), Monostatos (Mozart: A varázsfuvola), Berkó Károly (Odze: Lordok háza), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Seres Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), filmen: Reménykedők (1971), Lányarcok tükörben (1972), Orbán lelke (1994 tv).
Főbb rendezései: Szikszay Solti Makai: 3 testőr + 1.
Főbb művei: Az élet egy nagy csodálatos semmi... Gondolatok Seress Rezső életéről (1999).
Hobbi: zene.
Életút: 1971-73, 1976-81 az Operettszínház, 1973-76 a József Attila Színház, 1981-88 az Operaház, 1988-89 a kecskeméti Katona József Színház, 1989 a debreceni Csokonai Színház tagja, majd szabadúszó, 1995 99 a soproni Petőfi Színház tagja. 1982 a Theater an der Wienben, majd Münchenben, Zürichben, Klagenfurtban, Amszterdamban, Sydneyben, New Yorkban, Jeruzsálemben lép fel.
Főbb szerepei: Sancho Panza (Leigh Wasserman: La Mancha lovagja), Szigligeti: Liliomfi, Mótel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Eben Cabot (O'Neill: Vágy a szilfák alatt), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Kacsóh: János vitéz, Konferanszié (Kander Ebb: Kabaré), Edvin, Bóni (Kálmán: Csárdáskirálynő), Alfréd, Orlovszky (Strauss: A denevér), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Franz (Offenbach: Hoffmann meséi), Sporting Life (Gershwin: Porgy és Bess), Monostatos (Mozart: A varázsfuvola), Berkó Károly (Odze: Lordok háza), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Seres Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), filmen: Reménykedők (1971), Lányarcok tükörben (1972), Orbán lelke (1994 tv).
Főbb rendezései: Szikszay Solti Makai: 3 testőr + 1.
Főbb művei: Az élet egy nagy csodálatos semmi... Gondolatok Seress Rezső életéről (1999).
Hobbi: zene.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkAz semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írtákOlasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György -
InterjúkA színházban emberi mondatokat mondanak, és azok hatnak ...
„Amikor nem érzem a színházban, hogy mit akar tőlem az előadás, hogy mi felé akar terelni, akkor én elhagyatott leszek és magányos.” – beszélgetés Csiszár Imrével Gyulay Eszter
